Ma furan kezdodott a nap. Szokas szerint hajnalban csorgott a fiu telefonebresztoje, de mashonnan szolt, mint szokott, ugyhogy felalomban kerdeztem tole, hogy where did you put your phone. Igy, angolul. Mondjuk asszem mar almomban is angolul voltak a dolgok, de ez nem biztos. Egyebkent tuti, hogy a munka miatt van, hiszen gyakorlatilag napi 10 orat angolul kell beszelgetnem, ami legalabb 2x annyi, mint amennyit magyarozunk a fiuval... viszont, amikor angolul beszelgetek, akkor meg ujabban sokszor elofordul, hogy nehany alapszo magyarul csuszik ki, pl. az, hogy igen.
Egyebkent kinos - foleg modoros blog utan -, de amugyis elegge felvagosnak tunik ha egy magyar beszelgetesbe beleszovodnek angol szavak... en is gaznak gondolom, hogy vazze voltal fel evet az usaban aztan megy a juno, es a na, mi az, hogyishivjakmagyarul, erplen... de igenis, ha olyan kornyezetben eled a mindennapjaidat, egy fogalmat mas nyelven tanultal meg, vagy hasznalod tobbet, vagy ha egyszeruen valami olyanrol akarsz beszelni, aminek nincsen pontos magyar megfeleloje, vagy csak olyan hangulatu szavad nincs ra, akkor igenis a kulfoldi szot fogod hasznalni, plane ha a masik megerti. Egesz egyszeruen van, amit jobban ki tudsz fejezni mas nyelven, es ez nem feltetlenul jelenti azt, hogy felejtesz magyarul, vagy nem szereted a nyelvet. En inkabb ugy latom, hogy nem korlatoz annyira egy nyelv. De kulfoldi szavakkal dobalozni olyan tarsasag elott, ahol nem ismerik a nyelvet, vagy csak nem annyira, hat az tenyleg sznobsag :)
